A 21. KKT ülést 2017. július 13-án délután négy órától tartotta volna a zentai képviselők csoportja. Az ellenzék tagjai rendre, teljes számban meg is jelentek időben, és csodálkozva állapíthatták meg, hogy a hatalmat alkotó koalíció tagjai hiányoznak. Négy óra után 10 perccel néhányan már beszállingóztak a tanácsterembe, de a prominens vezetők még hiányoztak. Negyed ötkor némiképp bosszankodni is kezdtem, ugyanis én még arra szocializálódtam, hogy mások idejével visszaélni modortalanság, de legalább neveletlenség, még akkor is, ha itt a Balkánon az idő fogalma képlékenyen kezelendő, és az indokolatlan, nem jelzett késést csak olyan  mediterrán lazaságként fogják fel.

Miután nagy nehezen bevonult a vezérkar, és az elnökasszony megnyitotta az ülést, Perpauer Attila felszólalhatott, felolvashatta rövid mondandóját, amelyben  technikai okokra hivatkozva arra kérte a képviselőket, napoljuk el az ülést. Ezt a javaslatot a jelenlévő 12 ellenzéki képviselő NEM-mel díjazta, de a 14 IGEN-nel szemben tehetetlen maradt, az ülés így két és fél perc alatt lezárult.

A technikai okok hallatán szét is néztem, hogy mi lehet a baj. A média képviselői jelen, eszközeik láthatóan rendben, a kivetítő tábla működik, mikrofonok üzemben, a tolmács a helyén, igaz, hogy a kormányzó pártok tagjai közül csak 14-en vannak itt, de ez nem technikai kérdés.

Az, hogy a Zentai Kommunális-Lakásgazdálkodási Közvállalat 2017. évi üzletviteli programját kellene módosítani, hogy a városi központi fűtés helyett át tudjanak térni a gázfűtésre?

Összefügg-e ez azzal, hogy ugyanezen nap délelőttjén zajlott a zentai cukorgyár csődeljárásának első tárgyalása a bíróságon, ahol a csődgondnok jelentése alapján az derült ki, lenne esély az újratervezésre, de a hitelezők többsége mégis a likvidálást, azaz a felszámolást javasolta?

Az már csak hab a tortán, hogy noha Kostić úr azt nyilatkozta, nem ő a felelős a cukorgyár tönkremeneteléért, de a hitelezők többsége mégis csak hozzá közeli cégekhez tartozik.

Ha ez lenne a technikai kérdés, személy szerint csak örülni tudok annak, hogy már három éve lekapcsolódtam a városi központi fűtésről, főleg annak tudatában, hogy az előzőleg nagy csinnadrattával beharangozott 300 millió dinár, amellyel az állam segítené a fűtés megoldását, néhány hét alatt 100 millióra apadt, és még messze a kifizetés időpontja.

Vagy technikai kérdésnek nevezhető-e az, hogy a Zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatóbizottsági tagjának Terzić Petart szeretnék kinevezni?

Esetleg az, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatóbizottsági tagja a jövőben Perpauer Mária és Ceglédi Ida lenne? Ez utóbbi szerintem inkább a „helyezzük el családtagjainkat különböző pozíciókba”-eset kérdésköre, mintsem technikai jellegű probléma.

Szóval mi is az a fontos technikai kérdés, amely miatt el kellett halasztani az ülést?Vélhetően július 22-én, a következő tervezett ülésen kiderül. Vagy nem.