Továbbra sincs egyetértés Zentán hatalom és ellenzék között, amikor a különböző adók, járulékok, illetékek emeléséről van szó. A képviselő-testületi többség (VMSZ, haladók) szerint ezek az emelések elkerülhetetlenek, mert a felsőbb szintű köztársasági szervek írják elő, vagy épp követelik, mert a környező községekben ugyanezek az adók már így is magasabb szinten vannak, az emelés mértéke viszont minimális, (szerintük) szinte szimbolikus. Ugyanakkor az ellenzék továbbra is azon a véleményen van, hogy amíg az emberek tömegesen hagyják el a várost, gyárak zárnak be, növekszik a munkanélküliség és csökken az életszínvonal, addig a közterheknek még a szimbolikus mértékű emelése sem megengedhető és elfogadható.

Körülbelül ez lehetne az összegzése a képviselő-testület 2017. évi utolsó ülésének, amelyet december 28-án tartottak meg.

Lévén év(ad)záró ülés, természetesen a költségvetés kérdése is terítékre került. Méghozzá két napirendi pontban is: egyrészt a 2017 évi költségvetés módosítását és kiegészítését, másrészt magát a 2018. évi költségvetés tervezetét vitatták meg a képviselők. A következő évi büdzsével kapcsolatban az ellenzéki képviselőket (Zsoldos Ferenc, Magyar Mozgalom) elsősorban az érdekelte, hogy megjelenik-e a tételek között az a köztársasági kormány által ígért, a távfűtési rendszer kiépítését támogatni hivatott 50 millió dinár, amelyről már a korábbi üléseken is szó esett.

Kopasz Lívia, a költségvetési és pénzügyi alosztály vezetőjének válaszából az derült ki, hogy az ígért támogatásból eddig 30 millió érkezett meg, és azt a kezdőszaldóba építették bele. Egy másik ellenzéki kérdés (Rácz Szabó László, Zenta a zentaiaké) a már szintén sokat emlegetett kevi bekötőút építésére, illetve az arra szintén megígért köztársasági támogatásra vonatkozott, erre viszont Ceglédi Rudolf polgármester reagált, mondván, az a tétel nem is fog megjelenni a költségvetésben, mert a köztársaság közvetlenül a kivitelezőnek fogja utalni a pénzt, miután az önkormányzat aláírásával hitelesítette, hogy az elvégezte a rá bízott munkát.

A legnagyobb vitát azonban mégsem ezek a kérdések váltották ki, hanem egy olyan téma, amely több napirendi pontnál (költségvetési kérdések, illetve állami tulajdonú üzlethelyiségek bérbeadása) is búvópatakként a felszínre bugyogott.

Simonyi Zoltán, az önkormányzat jogásza indokolta meg az előterjesztő nevében az állami, illetve községi tulajdonú üzlethelyiségek és garázsok bérbeadásáról szóló rendelet módosítását és kiegészítését. Három pontban: 1. Több, 2017-es keltezésű kormányrendelet is előírta az önkormányzati tulajdonban levő objektumok bérbeadását, maga az önkormányzat pedig köteles ezzel összehangolni saját előírásait. 2. Zentai vállalkozók/üzlethelyiség bérlők egy csoportja az év folyamán azzal a kérelemmel fordult az önkormányzathoz, hogy az 66%-kal csökkentse a bérleti díjakat. 3. A Községi Sportszövetség is javaslattal fordult az önkormányzathoz, a bérleti díjak jelentős csökkentését kérve.

Számos reakciót váltott ki ez a rendeletjavaslat mindkét oldalon, különösen azok után, hogy – többszöri ellenzéki rákérdezés után, jóval később – egyértelműen kiderült: 2018-tól kezdve a sport- és civil szervezeteknek is bérleti díjat kell fizetniük az általuk használt helyiségek után, ezenkívül az önkormányzat a jövőben nem fedi a rezsiköltségeiket sem! Ellenzéki oldalról elsősorban olyan kifogások és észrevételek hangzottak el, hogy a rendelet előkészítésébe (ismét) nem vonták be magukat az érintetteket, azaz a civil szervezeteket, hanem kész tények elé állították őket, hogy mindez (de elsősorban a fűtési költség) olyan súlyos anyagi terhet jelent majd a legtöbb civil szervezet (és nemcsak azok, hanem a sportklubok, sőt, a politikai pártok) számára, hogy az gyakorlatilag ellehetetleníti a működésüket, hogy emögött valójában az a politikai szándék húzódik meg, hogy „elpusztítsák” a nekik nem tetsző politikai és civil szervezeteket, és nem utolsósorban az, hogy a 2018-as költségvetésben sehol nem látni azt a tételt, amely kompenzálná az érintett szervezeteket, azaz gondoskodna a megsegítésükről és támogatásukról. Hatalmi oldalról viszont erre az volt a válasz és érvelés, hogy a vonatkozó köztársasági előírások kötelező érvényűek és nincs alóluk kibúvó, hogy a civil, sport- és politikai szervezetek rezsiköltségeinek támogatását nem lehet beleépíteni a költségvetésbe, mert az törvényellenes, illetve, hogy a megállapított bérleti díj sok esetben csupán szimbolikus, adott esetben a piaci ár 5%-a.

Ceglédi Rudolf polgármester végül azzal zárta le a vitát, hogy felesleges kongatni a vészharangokat, mert az ellenzék tavaly ilyenkor is ugyanezt tette, „ennek ellenére idén is működött a civil szféra és ezután is működni fog”. Senki nem lesz kilakoltatva – ígérte meg a szószéknél, de a konkrét megoldás vázolását illetően adós maradt. Ezért nem is tudta meggyőzni az ellenzéket a javaslat indokoltságáról és szükségességéről, magát a 2018-as költségvetést csupán a hatalmi koalíció 15 képviselője szavazta meg, az ellenzék vagy ellene szavazott (8), vagy tartózkodott (4).

Ami még vitát váltott ki ezen a december végi ülésen, az a 2017-től 2021-ig terjedő időszakra vonatkozó gyermekjóléti helyi akcióterv javaslata volt. Kopasz Ildikó, a Gyermekjogi Tanács elnök asszonyának előterjesztése után az ellenzék több, a tervben található „furcsaságra” is rámutatott. Zsíros Jankelić Anikó (DP) például arra, hogy ez a terv „95%-ban ugyanaz, mint az ezt megelőző volt”, semmilyen új elem nincs benne, ráadásul a magyar és a szerb szöveg több pontban sem egyezik. Zsoldos Ferenc (MM) arra, hogy a terv kidolgozója nagy valószínűséggel csupán átmásolta a korábbi tervet, anélkül, hogy azt figyelmesen át is nézte volna, hiszen olyan „gyöngyszemek” is vannak benne például, hogy az együttműködő médiapartner a Szabadkai Rádió lesz – miközben ez a médium már 2 éve nem is létezik! Rácz Szabó László (Zentai a zentaiaké) arra, hogy amikor a VMSZ ellenzékben volt, ugyanezt a tervet nem szavazta meg, most viszont épp arra készül, hogy az akkor elutasított terv „rosszabb és hibáktól hemzsegő” változatát megszavazza.

Jómagam pedig (nyilván szakmai ártalomból is) arra, hogy olyan pongyola megfogalmazások vannak benne, amelyek egyszerűen lehetetlenné teszik a terv megszavazását. Az általam idézett egyetlen sorról valóban azt gondolom, hogy nem csupán pongyola, hanem – a szó szoros értelmében! - morbid is: „Morbiditás és mortalitás a gyermekek megromlott mentális egészsége következményeként”, áll ugyanis az anyagban. Vagyis: ha a gyermek mentális egészsége megromlik, akkor morbiddá válik, és mivel az idézett sor az indikátorok címszó alatt szerepel, ez azt jelenti, hogy ezt még mérjük is!

Ebben az akciótervben tehát szó szerint az áll, hogy Zentán az elkövetkező négy évben mérni fogjuk, mennyire morbidok a zentai gyerekek – igyekeztem rámutatni.

Hiába. A javaslat 15 hatalmi szavazattal átment.

Most már csak be kell szerezni a morbidmérő készülékeket.