A zentai Községi Képviselő testület 8. számú ülését február elsejére, hétfőre hívták össze, meglehetősen nagy sietséggel. A rendkívüli helyzetre hivatkozva a képviselők csupán négy nappal az ülés előtt kaphatták meg az értesítést a napirenddel és a hozzá tartozó anyaggal. Békeidőben, a szabályzat szerint, sokkal több idő áll rendelkezésre a felkészüléshez. Ezen az ülésen nem derült ki, mostanság milyen rendkívüli események kényszerítették a község vezetőségét a kapkodásra.

Rendkívülinek ugyanis már jó ideje nem lehet nevezni azokat a machinációkat, amelyeket a hatalmon lévő koalíciós partnerek egy-egy jól fizető pozíció megszerzéséért visznek véghez – egyéb különleges esemény pedig nem történt a városban.

A változatos tartalmú napirendben volt képviselői mandátum-lemondás, új képviselő kinevezése, bizottságok tagjainak jóváhagyása és kissé furcsa igazgatói lemondás is.

A községi Választási Bizottságok megújultak, a Kommunális Vállalat felügyelőbizottságába új elnök és új tagok kerültek, új megbízott igazgatót kapott a Stevan Sremac Szerb Művelődési Központ, Miroslav Basarić angol nyelv- és irodalom szakos tanár személyében, és az Üzleti Inkubátor kft. taggyűlésének tagjait is kinevezték. A Zentai Magyar Kamaraszínház felügyelőbizottsága ugyancsak megkapta a képviselők jóváhagyását a működéshez.

Az ELGAS Közvállalat igazgatójának, Novák Lászlónak váratlan lemondását a Polgári Mozgalom Zentáért soraiban sajnálattal és furcsállva vettük tudomásul.

Az előző KKT ülésén még arról értesülhettünk, hogy a közvállalat hosszú évek óta végre sikeresebben tudott gazdálkodni és az új gazdasági évre készített tervezetüket egyetértésben és kissé megnyugodva fogadtuk el. Az igazgatónak hét-nyolc hónap múlva járna le a mandátuma, s a vállalat végre olajozottan működik.

Sándor József, a Polgári Mozgalom Zentáért vezetője felszólalásában elmondta, hogy meggyőződése, hogy az ELGAS igazgatóját, aki jó szakemberként vezette a rá bízott közvállalatot, kényszerítették a lemondásra.

Az újonnan kinevezett megbízott igazgató a maga területén talán jó szakember, de semmi köze nincs az ELGAS tevékenységének szakterületéhez. Megint olyan döntést szavaz meg a VMSZ-SNS gépezet, amelyik nem a zentaiak érdekein, hanem a pártok pozíció-elosztó rutinján és a kritikátlan szófogadáson alapul.

Ugyanúgy, mint Pelikán elvtárs esetében, az ítéletet már a tárgyalás előtt megírták: a VMSZ–SNS képviselők természetesen megszavazták az ELGAS igazgatócseréjét.

Az ellenzék nem.

Mivel ilyen olajozottan működött a szavazógépezet, a napirendi pontokat a hatalmi koalíció képviselői olyan rutinszerűnek érezték, és annyira biztosak voltak abban, hogy úgyis gondolkodás és ellenvetés nélkül elfogadja azokat a többség, hogy jó néhányan el is hagyták az üléstermet.

Így történhetett meg, foghíjas VMSZ és Haladó párti képviselői széksorok előtt, hogy egyik pillanatban az ellenzék soraiból a Polgári Mozgalom Zentáért csoport vezetője kénytelen volt figyelmeztetni a KKT elnökét, hogy ellenőrizze, vajon egyáltalán megvan-e a létszám a döntéshozatalhoz? Sándor József emlékeztetett rá, hogy a hatalmi pártok képviselői ugyanúgy, ahogyan mindenki a teremben, esküt tettek arra, hogy lelkiismeretesen és felelősségteljesen képviselik a polgárok érdekeit. Követelte, hogy a VMSZ és Haladó párti tagok mutassanak tiszteletet az őket megválasztó polgárok és a jelen lévő ellenzéki képviselők iránt is, és üljenek be a terembe, ne széledjenek szét!

Felhívta a figyelmet arra is, hogy fontolják meg azt a tényt, hogy amennyiben a hatalmi képviselőcsoportok nem képesek fegyelmezetten végigdolgozni az ülést, és tagjaikat nem tudják összegyűjteni, „megtörténhet”, hogy az ellenzék kivonul, és akkor döntésképtelenné válik a tanács, s nem tudják elfogadni az előre, jól megtervezett intézkedést.

Ezután kapkodó telefonálás, izgatott szaladgálás következett, míg végül sikerült összeterelni az eltévelyedetteket és folytatódhatott a munka. Eközben néhány magasabb erkölcsi szinten lévő, VMSZ és Haladó képviselő lesütött szemmel, lehajtott fejjel várta a cirkusz végét.

A Polgári Mozgalom Zentáért tisztában van azzal, hogy a hatalmi pártok közötti megegyezések kötelezik a képviselőiket. Ez azonban nem menti fel őket a felelősség alól, még akkor sem, ha nem ők írják meg előre az ítéletet, hanem felsőbb utasításra emelik fel gondolkodás nélkül a kezüket szavazáskor.

Azt azonban minden zentai polgár nevében elvárjuk, hogy legalább annyi tiszteletet mutassanak, hogy részt vesznek a KKT ülésein.

A lehajtott fejjel, lesütött szemmel várakozó hatalmi képviselők adnak némi reményt: gesztusaik azt mutatták, hogy kellemetlenül érzik magukat a társaik felelőtlensége miatt.

Nekik már csak arra kell ügyelniük, nehogy ők is úgy járjanak, mint Pelikán elvtárs az összekevert papírokkal: amikor a kezükbe adják a vallomást, kiderül, hogy az valójában az előre megírt ítélet.