2018. dec 30.

Kókai Péter: Véget ért a „mesegyűjtemény”

írta: Emem1967
Kókai Péter: Véget ért a „mesegyűjtemény”

Költségvetésről, éves tervekről, távhőszolgáltatással kapcsolatos kérdésekről döntött idei utolsó ülésén a zentai kkt

kkt1.jpg

Idei utolsó, ebben az összetételben pedig sorrendben 38. ülését tartotta december 28-án a zentai képviselő-testület. Ugyanakkor ez volt az első olyan ülés, amelyet elejétől a végéig a testület elnökhelyettese, Pataki Tibor vezényelt le (a hamarosan anyai örömök elé néző Tatjana Balo megjelent ugyan az ülésen, és köszöntötte a jelenlevőket, de annak munkájában aktívan már nem vett részt).

5pataki_tibor.jpgAz új elnöklő igyekezett tekintélyteremtően bemutatkozni új szerepkörében, rendre és fegyelemre „nevelni” elsősorban az ellenzéki képviselőket, de ebbéli igyekezetében néha talán egy kicsit „túl is tolta a biciklit”. Az ellenzéki padsorokhoz szóló, „most már zárjuk le a mesegyűjteményt” című beszólása például nem biztos, hogy helyet fog kapni a minden idők legbölcsebb parlamenti felszólalásai című szöveggyűjteményben.

Maga az ülés egyperces néma felállással kezdődött, a képviselők és jelenlevők így adóztak a tragikus hirtelenséggel elhunyt Berényi László volt képviselő, helyi közéleti személyiség emlékének.

Az első napirendi pont mindjárt vitát váltott ki. Igor Stojkov, a testület titkára, mint előterjesztő ismertette a község új alapszabályának tervezetét, elsősorban az újdonságokat és változásokat kiemelve.

 

Ezek közül a közvéleményt talán leginkább érdeklő változások a községi jogvédő intézményének bevezetése, illetve az, hogy a jövőben a polgármesternek az eddigi három helyett csupán két segédje lesz.

A kritikák persze elsősorban ellenzéki oldalról érkeztek.  Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom), Predrag Popović és Zsíros Jankelić Anikó (Demokrata Párt), valamint Rácz Szabó László (Zenta a zentaiaké!) felszólalásaikban azt kifogásolták, hogy maga a folyamat további centralizációt jelent, hiszen a képviselő-testület csak az alapszabály javaslatát fogadja el, amely aztán az illetékes minisztériumhoz kerül „véleményezésre” – gyakorlatilag jóváhagyásra.

Azt is érthetetlennek és a józan észnek ellentmondónak tartották a felszólalók, hogy a helyi önkormányzat legfelsőbb szerve ezután arról sem dönthet önállóan, hogy kit nevez ki díszpolgárrá, mert ahhoz ezután a miniszter jóváhagyása szükséges?!

Ezen és más okok miatt volt, aki egyenesen úgy fogalmazott, hogy „aki ezt megszavazza, az Zenta tönkretételére és bérbe adására” szavaz, a vitát követő szavazás pedig tényszerűen azt mutatta, hogy a javaslatot mindegyik, a hatalmi koalícióhoz tartozó képviselő (összesen 17) megszavazta, és egyetlen ellenzéki képviselő sem (4 ellene, 6 tartózkodás).

Szintén ellenzéki képviselők tiltakoztak a közfelületeken levő, vendéglátóipari jellegű teraszokra vonatkozó kommunális illetékek módosításáról szóló javaslat miatt. A javaslat ugyanis az illetékek csökkentését irányozza elő, méghozzá – mint azt Zsoldos Ferenc szóvá is tette – alig több, mint egy év leforgása alatt immár másodszor.

Az ellenzéki képviselő felháborítónak, erkölcstelennek és gusztustalannak tartotta, hogy az önkormányzat csak egy szűk érdekcsoport érdekeit nézi és védi, és ebbéli felszólalásában támogatta őt Rácz Szabó László is, Sztantity Szebasztián (VMSZ) viszont a védelmébe vette a javasolt intézkedést. Mint felszólalásában elmondta, vállalkozóként most már nem érdekelt ebben a témában, azért is szólal fel, viszont a korábbi csökkentés után, amikor még érdekelt volt, az ő esetében ez mindössze négyezer dináros költségcsökkenést jelentett (110 ezer dinárról 106 ezer dinárra).

1467023974.jpgTovábbi érvként hozta fel, hogy a környező községekben mindenhol alacsonyabb mértékű ez az illeték, mint Zentán, illetve, hogy az intézkedés mindössze öt vállalkozót érint. Viszontválaszában Zsoldos Ferenc épp azt kifogásolta, hogy az önkormányzat olyan intézkedéseket készít elő és javasol , amely mindössze öt vállalkozónak nyújt kedvezményt, és nem olyanokat, amelyek akár több száz helyi vállalkozónak nyújtanának kézzelfogható könnyítéseket. A szavazás végeredménye a tükörképe volt az első napirendi pontnak: 17 igen, 6 ellene, 4 tartózkodás.

Tekintettel arra, hogy ez volt a 2018-as év utolsó ülése, kötelező napirendi pont volt a 2019. évi költségvetés, amelynek tervezetét a polgármester terjesztette elő. Czegledi Rudolf, miután felsorolta a folyó év jelentősebb eredményeit, rátért a következő évre tervezett, és a költségvetésbe beépített fontosabb fejlesztésekre. Ezek: a kaszárnya épületének további felújítása, a Fő téri irodahelyiség javítása, Tornyoson egy villanyrendőr üzembe helyezése, a városháza épülete felújításának folytatása, továbbá járdák és utak javítása, a csatornázás folytatása és a zentai közkórház épületegyüttesének teljes felújítása.

Felszólalását a polgármester azzal a mondattal zárta, hogy „küzdeni fog a méltányos ítéletért, miután az Állami Számvevőszék eljárást kezdeményezett ellene”.

A 2019-es költségvetés mintegy 100 millió dinárral kevesebb, mint az előző évi volt, és mivel ez számszerű és tényszerű adat, nem is cáfolta senki. A különbség csupán abban van, hogy ezt ki hogyan magyarázza. Az előterjesztő és a hatalmi koalíció képviselőinek magyarázata szerint elsősorban arról van szó, hogy figyelembe vették a korábbi év(ek) megvalósítási mutatóit, és így a költségvetést eleve reálisabb alapokra helyezték, míg az ellenzék szerint inkább arról, hogy minden egyes fontosabb tétel a bevételi oldalon évről évre csökken. A költségvetést a testület végül 18 támogató szavazattal elfogadta.

Az évek során már megszokhattuk, hogy a „legek legje” jelzőt mindig azok a napirendi pontok érdemlik ki, amelyek valamilyen módon kapcsolatban vannak a távhőszolgáltatással, azaz a központi fűtéssel: a legtöbb felszólalást kiváltó, a leghosszabb ideig tartó, a legnagyobb vitát generáló, és a képviselőket (még a hatalmi koalíción belül is) legjobban megosztó téma ez már hosszú ideje.

És nem volt ez másként 2018. december 28-án sem. A kisebb vitát még mindig az a napirendi pont váltotta ki, amelynek keretein belül a testületnek jóvá kellett hagynia egy rendeletet egy „elektromos és hőenergia gyártását (kongeneratív berendezés) szolgáló energetikai létesítmény részletes szabályozási tervéről”. Mint az az előterjesztésből kiderült, a WindVision cég potenciális beruházásáról van szó, amely megvalósulása esetén biomasszából állítana elő energiát, és ami körül már évek óta csend honolt, aztán most (mondhatni: hirtelen) ismét napirendre került. Épp ezt rótta fel az ellenzék (és nem csak az!): azt, hogy a város vezetői már négy évvel ezelőtt azt ígérték, ez lesz a megoldás a város távhőszolgáltatási problémáinak megoldására, aztán évekig nem történt semmi. Az is egyértelműen kiderült azonban a vita során, hogy a telek, amelyen az energiagyár épülne, már a beruházó tulajdonában van, az önkormányzat tehát, azon kívül, hogy elfogadja a napirendi pontot, nem sokat tehet, így a támogató döntés is viszonylag gyorsan megszületett, 21 igen szavazattal, 3 ellenző és 3 tartózkodó szavazat mellett.

A WindVision és a biomasszából előállított energia azonban a jövő zenéje, az embereket – és ennélfogva a képviselőket is – sokkal jobban izgatja az, hogy mi van most a hőenergiával, illetve a központi fűtéssel. Ezért a leghevesebb vitát és legtöbb felszólalást az ezzel kapcsolatos napirendi pontok váltották ki, olyannyira, hogy annak akár kivonatos ismertetése is egy külön cikk témája lehetne.

Új szabályzatot, pontosabban a jelenlegi (a hőenergia költségeinek felosztását és elszámolásának módját meghatározó) szabályzat módosítását terjesztették ugyanis a képviselő testület elé, ami számos kérdést vetett fel, amelyek közül számos maradt – a kimerítő vita ellenére is – megválaszolatlanul. Például azt, hogy a fogyasztó hogyan kapcsolódhat le a rendszerről, ha már nem igényli a távhőszolgáltatást. Mint kiderült, családi házban lakó egyéni fogyasztó esetében ezzel nincs is semmi gond, tömbházakban élők esetében azonban már bonyolultabb a helyzet. Ebben az esetben ugyanis a szabályzat szerint szükséges „az épület taggyűlése/tanácsa írásos jóváhagyása” (vagyis valamennyi ott lakó beleegyezése), illetve egy „tanulmány a kikapcsolás hatásáról a többi fogyasztót illetően”. Ki jogosult egy ilyen tanulmányt elkészíteni? Mennyi pénzbe kerül? Ki jogosult azt ellenőrizni? Ilyen, és hasonló konkrét kérdések merültek fel ezzel kapcsolatban, ellenzéki és hatalmi képviselők oldaláról egyaránt, amire az előterjesztő nevében felszólaló Simonyi Zoltán önkormányzati jogász azt a (jogászi) választ tudta adni, hogy mivel ez a kérdéskör nincs szabályozva, így gyakorlatilag bárki elkészíthet egy ilyen tanulmányt, amennyire erre van megfelelő szakképesítése. Ez a válasz azonban sok képviselőt nem nyugtatott meg, és a vitát követő szavazás is azt mutatta, mennyire megosztó kérdés ez még hatalmi körökön belül is. A javaslat ugyanis mindössze 14 támogató szavazattal ment át, azaz 2, a hatalmi koalícióhoz tartozó képviselő sem szavazta meg.

Az ezt követő napirendi pontok során a képviselők elfogadták a szabadkai Regionális Hulladéklerakó kft. 2018. évi üzletviteli programjának módosítását, az Elgas Közvállalat és a Kommunális-Lakásügyi Közvállalat 2019. évi üzletviteli programját, az Üzleti Inkubátor kft. és a zentai Vöröskereszt 2019-ik évi munka- és pénzügyi tervét. 

Máriás Endre újságíró (mint elnök) és további négy tag személyében kinevezték azt a bizottságot, amely a „korrupcióellenes akcióterv alkalmazásának figyelemmel kísérésére” hivatott,

majd megállapították és jóváhagyták, hogy az eddig megbízott igazgatói tisztséget betöltő Slobodan Borđoškinak lejárt a megbízatási időszaka a Stevan Sremac  Szerb Művelődési Központ élén, és helyére Aleksandar Đorđević zentai ügyvédet nevezték ki igazgatónak, négy éves megbízatási időszakra. Mivel ezek a napirendi pontok is kisebb-nagyobb vitát váltottak ki, így a reggel kilenc órakor kezdődő ülés „mesegyűjteménye” csak délután négy óra után ért véget.  

 

Szólj hozzá

kkt VMSZ Zenta MM Kókai Péter Zsoldos Ferenc Rácz Szabó László Zsíros Jankelić Anikó