2019. már 07.

Burány Katalin: A haladó párt szavazója fennhangon szidta a zentai városvezetést

írta: Emem1967
Burány Katalin: A haladó párt szavazója fennhangon szidta a zentai városvezetést

A „civil”, némiképp naiv, esetleg nem a térségünkben élő ember azt gondolná, egy város, község vezetősége – bármely szintjét nézzük – komoly szakemberekből, tisztes polgárokból áll, az üléseken megfontolt, kulturált nézetütköztetések után a város polgárai számára a legjobb döntések születnek, olykor elfogadható kompromisszumok köttetnek. A döntéshozó testületek ezután felelnek a megvalósításért, illetve az esetleges hibákból, hiányosságokból levonják a megfelelő következtetéseket, majd igyekszenek javítani azokat, elvégre senki nem tévedhetetlen.

bridge_over_tisza_at_senta.jpg

A minapi, 40. zentai KKT ülésén ülve viszont többször is visszacsengett az a néhány független, ismét csak civil, és legfőképpen teljes mértékben pártatlan/párttalan ember véleménye a fülemben, akiknek módjuk volt végighallgatni egy-egy vitát a város életét döntően befolyásoló kérdésekről.

Talán a legtömörebb megfogalmazás erre „A kutya is megveszne ettől, ha megenné, ami itt folyik!” mondat volt, bár beletörődő, értelmet keresni nem akaró véleményt is hallottam már („Itt már csak így mennek a dolgok.”).

A türelmi küszöböt  egyébként nem feltétlenül átlépő előterjesztett napirendi pontok viszonylag sima (és nem maratoni) ülést sejtettek, arról nem is beszélve, hogy a szavazás aránya a legtöbb kérdésben borítékolható előre, a hatalmi koalíciót alkotó VMSZ képviselői az előterjesztésekre mindig egységesen igennel voksolnak, függetlenül attól, hogy a gombnyomást megelőzően elhangzottak-e esetleg olyan érvek, amelyek ezt gondolati síkon befolyásolhatnák; természetesen, ha az ellenzék terjeszt elő módosítást, az esetek 90%-ban egységes nem a válasz, de legalább innen tudható, hogy a terem jobb felében is van „nem” gomb a gépeken. A haladó képviselők közül néhányan néha megtévednek, elbóbiskolnak, de azért a pártfegyelem a voksolásoknál is megjelenik. Volt ugyan tiszteletre méltó kivétel is (a városi fűtés témája kapcsán), és ez némi reménykedésre adott okot.

A szavazatmutató táblán az ellenzéki képviselők nevei színesednek be általában, ott az egyénileg képviselt vélemények dominálnak, és úgy gondolom, ez így helyes. Viszont mivel a hatalmi koalíció tagjai vannak többségben, a KKT döntései egyértelműen e koalíció álláspontját képviselik minden esetben.

A borítékolható eredményeket nyújtó ülés kezdete előtt viszont már némiképp borult a rend, ugyanis egy idősebb zentai polgár jött be a terembe, és fennhangon szidta a városvezetést, közölte azt is, hogy a haladókra szavazott, de ami itt folyik, az tűrhetetlen, legalább egy éve nem nyílt új munkahely a városban, az egész gárdát meneszteni kellene innen, stb., stb. Egy idő után kivezették. Úgy tűnik, a türelmi küszöböt azért egyesek már maguk mögött hagyták.

Több napirendi kérdés is korábban már kidolgozott rendeletek módosításávál foglalkozott, így a Zenta község statútumjavaslatának megvitatása, valamint a zentai mezőgazdasági földterületek védelméről, használatáról és rendezéséről szóló javaslat. A módosításokra a legtöbb esetben az újabb minisztériumi rendeletek meghozatala után kerül sor, mivel össze kell hangolni az ország törvényeivel, rendeleteivel a helyieket. Ez önmagában természetes és logikus kötelesség, aggodalomra az ad okot, hogy ezek az újabb kitételek tulajdonképpen mind a központosítási törekvésekre (Belgrád) vezethetők vissza, ezáltal a zentai (és a többi település) önkormányzata már lassan semmilyen téren nem kormányozza önmagát, nevének létjogosultsága elveszett, célszerűbb al(ál)kormányzatnak nevezni. Az igazsághoz tartozik, hogy ez nem a jelenlegi (bármely) községi vezetés sara, ebben az országban ez a politikai irányelv, amely ellen kisvárosi szinten nem lehet harcolni, mondván, a törvény, az törvény, akármilyen átgondolatlan, hevenyészett, logikátlan és destruktív is – ennek orvoslása sokkal inkább a köztársasági parlament feladata. Azért ne felejtsük el, ezen a szinten is van a vajdasági/délvidéki magyarságnak érdekképviselete.

dinari.jpg

Képviselői kérdéseket generált a szabadkai Regionális Hulladéklerakó Korlátolt Felelősségű Társaság – Szilárd Kommunális Hulladék Igazgatósága által tartott előterjesztés. A vállalkozás a szelektív hulladékgyűjtést oldaná meg több vajdasági község, többek között Zenta területén is. Az elgondolás üdvözlendő, a probléma csak az, hogy egyelőre az időről időre megjelenő téma kapcsán leginkább csak annyi hangzik el, hogy toljuk ki az üzembehelyezési határidőt.

A képviselői kérdések a jelenleg még nem működő cég igazgatójának és a különböző érintett községekből érkező tanácsadók kiemelten magas bérezésére vonatkoztak, mondván, ha egy cég még nem is működik a tervezett profiljában, miért kap az igazgató majd 160.000 dinár bruttó fizetést, amely a jelenlegi átlagfizetés (és vegyük a realitást, ne a szerbiai pingált statisztikát) többszöröse.

Felmerült az a kérdés is, hogy mégis mikorra tervezik az üzem beindítását, mert ha ilyen tempóban halad a dolog, lassan nem lesz kitől szemetet gyűjteni, sem szelektíven, sem egyneműen. Kielégítő válasz az igazgatónő részéről nem érkezett, így a zentaiaknak továbbra is marad a saját szemétdombjuk a „kukatörő”, „kukadobáló” szemétszállítással, de mint mindenben, ebben is van valami jó: félévente csak egy új kukát kell venni.

Több napirendi pont különböző bizottságok tagjainak megszűnő mandátumával és újabb tagjainak kinevezésével foglalkozott, így a rendkívüli helyzetek törzskara (remélhetőleg soha nem tudjuk meg, jól dolgoznak-e), a mezőgazdasági földterületek bérbeadásával, valamint rendezésével foglalkozó bizottság és az Idegenforgalmi Szervezet igazgatóbizottsága kapott többnyire régi, ritkábban új tagokat.

big_1526070809_image.jpg

A mezőgazdasági földterületek védelmével, rendezésével és használatával foglalkozó bizottságba jelölt Bóbán József személyével kapcsolatban aggályok merültek fel az ellenzéki képviselők részéről, az úr neve ugyanis mostanában nem egészen a buzgó közösségi, politikai tevékenység mintapéldájaként említődött.

És nyilván nem mindegy, ki ül/dolgozik ebben a bizottságban, hiszen mint tudjuk, térségünkben a mezőgazdasági kérdéseket érintő országos intézkedések, változások égető problémákat eredményeztek, a tavalyi évben a község nem tudta maradéktalanul kifizetni a gazdáknak a költségvetésben előirányzott és megszavazott támogatásokat, a termelők számára az év az időjárási viszonyok miatt egyébként is katasztrofális veszteségekkel zárult, a kétséges lebonyolítású privatizációs „földosztás” miatt lassan már nincs is elég kiadható/bérelhető jó minőségű földterület, a kistermelők egy része ellehetetlenült, még a Prosperitati-pályázat önrészének kifizetésére felvett kamatos banki kölcsönt sem tudják sokan kifizetni – és gondoljuk hozzá, hogy olyan területen élünk, amelyet korábban az „ország éléskamrájának” neveztek éppen a földművelése miatt. Nos, nyilván most is az – csak sajnos már nem nálunk van a kamra kulcsa.

Visszakanyarodva a bevezetőben említett KKT-hangulathoz, a számomra nevetséges, de leginkább elszomorító perlekedés most sem maradt el.

Az ülést a KKT alelnöke, Pataki Tibor vezette, akinek érezhetően személyes problémákat jelentett a Zenta a zentaiaké ellenzéki csoport vezetője, Rácz Szabó László minden egyes felszólalása. Rácz képviselő sem a virágnyelven fogalmazó, fékezett nyelvéről ismert, de az alelnök úr is kifordult olykor ülésvezetői szerepéből, és elfelejtette, miért is ül ott, ahol; olykor pártmundért védő, olykor magánemberi, olykor simán hatalmi szerepét véve elő kommentálta a képviselő hozzászólásait, így miután Rácz urat figyelmeztette többször, hogy ne térjen el a témától, valamint a felszólalások után némiképp kioktató megjegyzéseket fűzött az elmondottakhoz, a képviselő is ismételten megjegyezte, hogy neki viszont csupán annyi a dolga, joga és kötelessége, hogy az ülést vezesse, fölülről, a pulpitusáról nem fűzhet megjegyzéseket a képviselők véleményéhez.

5pataki_tibor.jpg

Az elnökhelyettes urat figyelmeztetni kellett arra is, hogy akkor is szóljon közbe, amikor a VMSZ képviselője tér el a témától, és ne alkalmazzon kettős mércét. Vitájuk drámai csúcspontja az emeltebb hangú egyszerre beszélésben hágott tetőpontra, de mivel feltehetően így nem is értették egymást, a különböző tárgyak dobálásig azért nem fajult a dolog (korábban volt már erre is példa).

Úgy vélem, éppen elég gondja-baja van városunknak anélkül is, hogy kicsinyes ellenségeskedésekbe, sértett önérzetből fakadó fellépésekbe, perlekedésekbe bocsátkozzanak a képviselők, hogy hatalmi eszközök bevetésével próbálják az igazunkat védeni, hisz nem ezért vannak ott. Lehet bár különböző a pártállás, a vélemény, netalán az érdek, a hozott döntés nem egyéni érdekeket szolgál, hanem egy város lakosságának helyzetén javít vagy ront. Mostanában sajnos inkább ront.

Szólj hozzá

VMSZ SNS Pataki Tibor Rácz Szabó László Magyar Mozgalom városi fűtés