Az első és a második napirendi pont váltotta ki a legtöbb hozzászólást és a legnagyobb vitát a zentai képviselő-testület sorrendben 43. ülésén – ami többé-kevésbé érthető is, hisz az elsőben pénzről (költségvetés), a másodikban pedig közvetett módon az egészségünkről (a zentai Egészségház sorsa) volt szó.Ugyanakkor egy harmadik bizonyult a legérdekesebbnek.

A tavalyi (2018-as) költségvetés zárszámadásának elfogadásáról szóló rendeletjavaslatot a polgármester terjesztette elő. Czegledi Rudolf hosszasan sorolta az év folyamán megvalósított eredményeket és fejlesztéseket, így a Gimnázium épületének felújítását (a magyar és a szerb kormány támogatásával), a Thurzó Lajos Általános Iskola felújítását, az Egészségház szanálását (tartományi segítséggel). A kultúra területén külön kitért a tavaly bemutatott Zenta 1697 rockopera bemutatójára, majd annak újabb vendégszerepléseire (Esztergom, Szarvas, Dunaszerdahely), és Dudás Gyula szobrának felavatására, valamint a Jézus Szíve templom felújítására. Jelentős eredményként könyvelte el a hőerőtelepen végzett fejlesztéseket, hangsúlyozva, hogy az „immár teljes mértékben önkormányzati kézben van”, de kitért a dűlőutak kövezésére, és arra is, hogy

elkezdődött a Zenta–Szabadka vasútvonal felújítása, melynek köszönhetően hamarosan már 80 km/óra (!) sebességgel haladhatnak majd a szerelvények a pályán.

Kritikák és dicséretek is illették a polgármesteri beszámolót és magát a költségvetést – nem túl nehéz kitalálni, melyik melyik padsorokból érkezett. Zsoldos Ferenc (Magyar Mozgalom) azt a kérdést tette fel, miért van az, hogy a költségvetés mezőgazdaságra vonatkozó része már évek óta csak alacsony hatásfokkal (50 százalék alatt) valósul meg, és arra is rákérdezett, miért maradt kiosztatlanul (az eredetileg a civileknek szánt) mintegy fél millió dinár.

Rácz Szabó László (Zenta a zentaiaké!) szerint az a legnagyobb gond, hogy lassan már nem lesz tanuló, aki a felújított zentai Gimnáziumba járna, a távhőszolgáltatással kapcsolatban pedig az, hogy az önkormányzatnak azokkal a zentai polgárokkal is kellene törődnie, akik másmilyen módon oldják meg a fűtést.

Zsíros Jankelić Anikó (Demokrata Párt) szerint gond van a városi közvilágításssal, a Gimnáziummal kapcsolatban pedig azt tette szóvá, hogy a tornateremben nem szerelték vissza a tornaszereket, így most három középiskolának sincs rendesen felszerelt tornaterme.

Mirjana Vukanić (Szerb Haladó Párt) viszont a hatalmi padsorokból tette szóvá, hogy a távhőszolgáltatáson elvégzett fejlesztésekből a polgárok nem éreznek semmit, mert a szolgáltatás „nem lett sem jobb, sem olcsóbb”.

Védelmébe vette viszont a költségvetést Rácz Szabó Márta (VMSZ) aki öt évre visszamenőleg felsorolva az adatokat próbálta bizonyítani, hogy a zentai büdzsé évről évre növekszik, és kiemelte, hogy a tavalyi év során összesen 109 millió dinárt sikerült pályázatokból megvalósítani.

Sztantity Szebasztián (VMSZ) elismerte, hogy a távhőszolgáltatás még mindig veszteséges, és hogy ezért nem lett olcsóbb a szolgáltatás, de szerinte csak idő kérdése, hogy az önkormányzat megoldja ezt a problémát, a gimnáziumi tanulók számára vonatkozóan pedig úgy nyilatkozott,

A felszólalásokra reagálva a polgármester részben cáfolta a mezőgazdasági tételekre vonatkozó kérdést (szerinte az csak a tavalyi évben nem valósult meg, mert túl későn érkezett meg a minisztériumi jóváhagyás), szintén elismerte, hogy a távhőszolgáltatás még mindig veszteséges (az indoklás szerint azért, mert az elavult hálózaton még mindig nagy a hőveszteség), és érdemi válasz nélkül hagyta a civileknek szánt pénzeszközökre vonatkozó kérdést.

A vita után a testület 19 igen, 3 nem és 4 tartózkodás mellett elfogadta a tavalyi évi költségvetésről szóló jelentést.

A második napirendi pont beterjesztése meglehetősen egyszerű volt. A Zentai Egészségház alapítói jogait át kell ruházni az önkormányzatról Vajdaság Autonóm Tartományra, és mivel ezt törvény írja elő, ezen különösebben nincs is mit vitázni. De nem minden képviselő gondolta ezt így...  Rácz Szabó László szerint a VMSZ és a haladók alkotta városvezetés lépésről lépésre fosztja meg Zentát az önkormányzatiság minden elemétől, egy az egyben kiszolgálják pártközpontjaik központosító törekvéseit, és „elvisznek mindent Zentáról”. Predrag Popović (Demokrata Párt) arra mutatott rá, hogy semmilyen logika és következetesség nincs az egymást követő hatalmak és kormányok átszervezéseiben, mert „miközben 2005-ben ráerőszakolták az önkormányzatokra az egészségházakat, most ennek pontosan a fordítottja történik, miközben a rendszer harmadik eleme, a gyógyszertárak továbbra is önkormányzati tulajdonban maradnak”.  A javaslat mellett felszólaló, az alapítói jogok átadását támogató, hatalmi oldalról felszólaló képviselők és tisztségviselők (Lőrinc Csongor és Danilo Popov tanácsosok, Czegledi Rudolf polgármester, Rácz Szabó Márta képviselő) azzal érveltek, hogy semmi nem változik, az épület és a benne dolgozó orvosok is maradnak Zentán, tehát minden marad úgy, ahogyan eddig is volt

– viszont épp ezért egyikük sem tudott érdemi választ adni Burány Katalin (Magyar Mozgalom) kérdésére, hogy ha semmi sem változik, akkor egyáltalán miért van szükség az átszervezésre?

Az összes napirendi pont közül ez „ment át” végül a legszorosabban, csupán a hatalmi koalíció (épp az érvényességhez szükséges) 15 képviselője szavazta meg, az ellenzék pedig részben ellene szavazott (7), részben tartózkodott (4).

Bizonyos szempontból a Kommunális Közvállalat 2018-as évi jelentésének megvitatása és elfogadása vált az egyik legérdekesebb napirendi ponttá ezen az ülésen. Nem feltétlenül a tartalma miatt, hisz mindabban, amit Bodó József igazgató beszámolójában elmondott, őszintén szólva, nem volt semmi igazán új és meglepő: a vállalat egyre nehezebb gazdasági körülmények között dolgozik.

A létszámstop már ötödik éve sújtja őket, ezért nincs már elegendő számú emberük a zöldfelületek karbantartására, az elvándorlás miatt a fogyasztók és felhasználók száma folyamatosan csökken, mindez együttesen pedig oda vezetett, hogy a közvállalat tavalyi évi vesztesége több mint 10 millió dinárt tett ki. Ugyanakkor az igazgató – a rá jellemző higgadt és tárgyilagosan módon, de kertelés nélkül – elmondta azt is, hogy

A városvezetés gyakorlatilag rájuk lőcsölte ezt a plusz feladatot és plusz kiadást, anélkül, hogy ehhez bármilyen forrást biztosított volna, és hogy a medencét kizárólag annak köszönhetően sikerült felújítani, hogy a JTI dohánygyár és a Biospringer 3 millió dinárral támogatták ezt a projektumot, akik ezt „baráti kérésre tették meg, és nem politikai hívószóra”.

Elmondása szerint nincs minden rendben a raktárkészlettel, indokolatlanul nagy a szoftverköltség, feltette a kérdést, mire megy el az évi 14 millió dináros amortizációs tétel, miből áll a több milliós „egyéb költség”, és miért olyan nagy (80 millió dinár) a kinnlevőség.  Mindez pedig szerinte azt bizonyítja, hogy a vállalatvezetés nem végzi jól a dolgát.

Képviselő-testületi üléseken igazi ritkaságnak, de azt is mondhatni, példa nélkülinek számít, hogy egy, a hatalmi koalíciót képviselő felszólaló ilyen nyíltan és durván nekimenjen egy (általuk kinevezett) vállalat vezetőjének.

Jól értesült folyosói források pedig már ennek az okát is tudni vélik: állítólag már készítik elő a menekülési útvonalat (a választások utánra) a jelenlegi polgármester számára a kommunális közvállalat élére.