Öt fős képviselőcsoportunk a zentai Községi Képviselő-testület megalakulásától kezdve ellenzékben politizál, s már a kezdetektől fogva jó és szoros kapcsolat alakult ki a zentai ellenzéket jelentő Magyar Polgári Szövetség és Demokrata Párt képviselőivel is. Az együttműködésnek köszönhetően így egy létszámában (eredetileg 13, jelenleg 12 fős) és szakmai hozzáértésben is erős ellenzék alakult ki (a 7 hónap alatt megtartott 14 ülés is jelzi az aktív ellenzéki munkát). Az elmúlt időszakban a következő közös ellenzéki kezdeményezéseink voltak:

• - rendkívüli ülés összehívása: cukorgyár ügyében,
• - új napirendi pontok javaslása: török emlékmű ügye, plágium-botrány, Községi Tanács összetétele,
• - rengeteg módosító javaslat az egyes napirendi pontok kapcsán,
• - beadványok más hatalmi ágaknak: tartományi és köztársasági ombudsmanhoz (Községi Tanács összetétele miatt), Államigazgatási és Önkormányzati Minisztériumhoz (állandó bizottságok megválasztása tárgyában).

A fenti kezdeményezéseink közül egyesek kapcsán sikerrel is jártunk, így ennek a fellépésnek köszönhetően nem épült meg a török emlékmű, külön bizottság által részletes kivizsgálásra került a városi díjak kapcsán kirobbant plágium-botrány, a civil szervezetek utólag megkapták a korábban elvont 35 %-os támogatási részt is, a Szociális Védelmi Központ igazgatócseréje első nekifutásra elbukott (a hatalmi képviselőknek az ülésről való lassú elszivárgása után ugyanis az ellenzéki képviselők leszavazták azt). Az előzetes tiltakozásunk hatására több beterjesztett napirendi pontot is visszavontak: a fizetéses parkolás kiterjesztése a 800 éves városi ünnepségek ideje alatt, a városi fűtés árának módosítása.

De természetesen nagyon sok más azonban nem talált támogatásra a hatalmi koalíciót alkotó VMSZ-SZHP-es képviselők részéről: a Cukorgyár lassú agóniája melletti csöndes passzivitásuk folytatódott, a felsőbb ombudsmani javaslatok ellenére a Községi Tanács továbbra is csak férfiakból áll, a menekültek segítéséről szóló akcióterv elfogadásra került, a gyülekezési jogot korlátozó rendeletet is megszavazták.

Az SZHP zentai előretörése kapcsán megfigyelhető az egyre erőteljesebb szerb nemzeti érdekek képviselete is: Zentai Stevan Sremac Szerb Művelődési Központ létrehozatala, a Közigazgatási Hivatal rendeletében a hivatalnokok kétnyelvű kötelezettségének szabotálása, közintézmények élére a magyar nyelvet nem ismerő szerb tisztségviselők kinevezése.

A fenti ügyek mellett képviselőinket az üléseken általános aktív szerepvállalás jellemezte, bátor és őszinte felszólalásaikkal végig a közjó és minden zentai polgár oldalán hallatták hangjukat. Sajnos volt is rá lehetőség, hiszen a hatalmi koalíciót az elmúlt fél évben elsősorban a pozíciók leosztása jellemezte (elég csak a Szociális Védelmi Központban zajló igazgatócserére vagy a Gyógyszertárban zajló botrányos igazgatóváltásra gondolni), s nem vagy csak lagymatagon foglalkoztak a valóban fontos közügyekkel (városi fűtés ügye). Az üléseken a hatalmi koalíció képviselői inkább a passzivitásba burkolóztak, s érdekes jelenség, hogy a Városi Tanács tagjai elszórtan vettek részt az üléseken, s az egyes napirendi pontokat helyettük a Közigazgatási Hivatal hivatalnokai terjesztették elő.

Mozgalmunknak kiemelt prioritása a nyilvánosság biztosítása is, s ennek érdekében korábban ismeretlen eszközöket honosítottunk meg: szubjektív képviselői beszámolók írása (Kisvárosi karcolatok címmel), legérdekesebb felszólalásokról kisvideók publikálása, figyelemfelkeltő akciók szervezése („Én is Tádé vagyok !” pólóval), szórólapok terjesztése, közösségi beszélgetések szervezése, havi fogadóóra tartása. Ezen aktív munkának egyre jobban megfigyelhető a hatása is, hisz egyre több polgár követi a KKT-ben zajló munkánkat (a FB-oldalunknak hetente 600 látogatója van, míg a blogunk írásait 2000-en követik).