2016. már 16.

A Magyar Mozgalom zentai választási programja

írta: Emem1967
A Magyar Mozgalom zentai választási programja

Zentáról Zentán döntsenek

zenta_varoshaza.jpgKedves zentaiak! Polgártársak!

Valamennyien érezzük, dolgaink nem jó irányba haladnak. Fiataljaink – és nem csak ők – tömegesen vándorolnak külföldre a jobb megélhetés reményében, városunk egyik legnagyobb problémája a munkanélküliség, útjaink és utcáink sokasága közművesítési szempontból még mindig középkori szinten van. És talán a legnagyobb gond az összes közül: nincs jövőkép, nem látjuk a kiutat a válságból, a folyamatos lefelé csúszásból.

Mit tehetünk egy ilyen helyzetben mi, választópolgárok? Mit tehet a Magyar Mozgalom? És mit tehet a helyi önkormányzat?

Mielőtt ismertetnénk mozgalmunk zentai programjának részleteit, ki kell emelnünk egyik legfontosabb általános célkitűzésünket, központi programunkból átemelve:

 PÁRTALAPÚ FOGLALKOZTATÁS ÉS ANNAK FELSZÁMOLÁSA

 „Az emberek elkeseredését és csalódottságát nagyban erősíti az a széleskörűen elterjedt gyakorlat, amely szerint a közszférában a párttagság vált a munkába állás és a hivatali előmenetel elsődleges szempontjává. Sajnos a jelenség mindennapossá vált a magyarlakta térségben is, ahol leginkább magyar pártvezetők irányítják a közéletet. Ma már ott tartunk, hogy a szakértelem, a törvénytisztelet, a munkafegyelem teljesen mellékes szemponttá váltak egy-egy munkahely betöltésénél, az egyetlen érdemi mérce a párthovatartozás és a szolgalelkű hűség a pártvezetőhöz. A portástól a tanárig, a kommunális rendőrtől a jegyzőig mindenhol a párthűség a kiválasztási szempont. Az emberek ebben a helyzetben könnyen elveszítik hitüket és életkedvüket, elveszítik az intézményekbe, a törvényességbe vetett bizalmukat. Sőt, a pártalapú káderezés az intézményrendszer munkájára is roppant negatívan hat, merthogy teljesíteni nem kell, az eredmények nem igazán fontosak, csak a pártvezetéshez való alázatos hűség számít; sérül a szakmaiság, a közérdek, semmibe veszik a nemzeti érdek. Célunk ezért az, hogy következetesen szakítunk ezzel a gyakorlattal mindazokon a helyeken, ahol befolyásunk lesz a foglalkoztatásra.”

HELYI ÖNKORMÁNYZAT

 És mit tehet ebben a helyzetben a helyi önkormányzat?

A világot nem válthatja meg, de mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a saját környezetét megváltoztassa.

A Magyar Mozgalom zentai választási programjának ismertetését ezért nem is kezdhetjük mással, mint a helyi önkormányzat működésének vizsgálatával.

A polgármester, a községi tanács (a „városi kormány”) és a községi képviselő-testület (a „városi parlament) első és legfontosabb dolga az, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a lakosság életszínvonala és életminősége javításának érdekében. De minden ilyen, akár jószándékú igyekezet teljességgel hiábavaló, ha nincs meg rá a megfelelő forrás. Ilyenkor, választások előtt pedig akár az egekig is emelkedhet a minden valóságalapot nélkülöző, megalapozatlan és felelőtlen választási ígéreteket tartalmazó, postaládákba bedobott szórólapok halmaza. Mindez mit sem ér, ha nincs válaszunk a kérdésre: miből?

Egy helyi önkormányzatnak, így a zentainak is, egy válasza van erre a kérdésre: költségvetés. A költségvetés korántsem olyan szent és elvont tudomány, ahogyan azt néha megpróbálják beállítani. Mindannyian ismerjük ezt a fogalmat a saját pénztárcánkon, a saját családi költségvetésünkön keresztül. Ennélfogva azt is jól tudjuk, hogy céljaink eléréséhez két út vezethet: vagy a költségek lefaragása, vagy a bevételek növelése. Ennyi a tudomány. Költeni csak arra kell és szabad, ami igazán indokolt és szükséges, a bevételeket pedig lehetőség szerint növelni kell.

Zenta költségvetése azért nem áll jól, mert bevételeinek döntő többségét felsőbb szintekről valósítja meg, a tartománytól és a köztársaságtól kapja, ezeket a csapokat viszont a VMSZ (minden szinten) koalíciós partnere, a Szerb Haladó Párt vezette kormány folyamatosan zárja el. Sőt, nemcsak elzárja, hanem folyamatos elbocsátásokra és létszámleépítésekre kényszerít minden önkormányzatot és minden közintézményt. Ebből a perspektívából nézve, és ezt a politikát folytatva tehát a jövőben sem számíthatunk semmi jóra, csak a munkanélküliség növekedésére.

Szinte az egyetlen olyan forrás, amelyet a Vučić-kormány még nem központosított, hanem legalább egy részét meghagyta az önkormányzatoknak, a jövedelemadó. A jövedelemadót minden, Szerbia területén legálisan dolgozó, és jövedelmet megvalósító polgár fizeti a költségvetésbe, ennek egy része folyik vissza a városi és községi költségvetésekbe, arányosan azzal, hogy melyik községben hány ilyen munkavállaló van. Az ördögi kör ezzel bezárult: a költségvetés növelésének szinte egyetlen módja, hogy az adott község területén minél többen dolgozzanak, és jövedelmet valósítsanak meg.

 MUNKAHELYTEREMTÉS

 Mindebből következik, hogy egyetlen önkormányzat, így a zentai sem tehet úgy, hogy nem vesz tudomást a valóságról, és nem próbálja meg megválaszolni a jelen kihívásait. Márpedig a zentai önkormányzat mintha kissé lemaradt volna ebben a versenyfutásban, és elmerült volna a múlt tengerében. A munkahelyteremtés mindent megelőző prioritás, és az önkormányzatnak úgy kell átszerveznie önmagát és saját erőforrásait, hogy megfeleljen ennek a kihívásnak. Célunk ezért a községi tanács átszervezése, olyan módon, hogy egy községi tanácstag (és a hozzá tartozó osztály) kizárólag a lehetséges külföldi és belföldi tőke felkutatásával, a minél kedvezőbb vállalkozói klíma kialakításával, a már meglévő vállalkozókkal és vállalatokkal való folyamatos kapcsolattartással, egyszóval, a munkahelyteremtéssel foglalkozzon.

zentai_palyazatok.jpgA fenti cél megvalósítása érdekében az osztálynak két kiemelt fontosságú területtel célirányosan is foglalkoznia kell:

  • pályázatfigyelés és pályázatírás: Zenta község 2016-os évre elfogadott költségvetése mindössze 2 millió dinárt irányoz elő „folyó adományok nemzetközi szervezetektől” címszó alatt, ami a teljes költségvetés 0,2%-át teszi ki. Ez az adat önmagában is bizonyítja, hogy a külföldi, elsősorban EU-s pályázatok terén, megfelelő szakemberek alkalmazása esetén még bőven van tér a továbblépésre. A pályázatírás két legfontosabb csapásvonala a munkahelyteremtő jellegű beruházások, illetve a rendezettebb és élhetőbb környezet megteremtését szolgáló pályázati kiírások megcélzása.

  • külföldön élő zentaiakkal való kapcsolattartás, adatbázis építése: a külföldön munkát vállaló, életvitelszerűen ott élő zentaiak hatalmas és kiaknázatlan erőforrást jelentenek számunkra. A velük való kapcsolattartás egyrészt erkölcsi kötelesség, másrészt elsősorban az ő segítségükkel növelhető a potenciális befektetést jelentő kapcsolati tőke.

 KÖZSÉGI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAP

 Annak érdekében, hogy minél több munkahelyet és munkalehetőséget tudjon teremteni a község területén, a helyi önkormányzat mást is tehet és más áldozatokat is vállalhat – és vállalnia is kell. Célunk ezért a Községi Vállalkozásfejlesztési Alap létrehozása, amely a következő alapokon működne:

  • A községi költségvetés módosításával létre kell hozni az Alap kezdőtőkéjét

  • A kezdő vállalkozók jóval a piaci (azaz banki) kamatlábak alatt, vagy akár kamatmentesen kaphatnak hitelt a vállalkozásuk beindításához, a visszafizetés szerződésben vállalt kötelezettsége mellett

  • Az Alap így hosszútávon önfenntartó módon működhetne, forrásait a visszafizetett hitelek táplálnák

  • Tárgyalásokat kell folytatni a község területén működő multinacionális, illetve nagyvállalatok vezetőivel annak érdekében, hogy a községnek szánt adományaikat elsősorban ennek az Alapnak a működésére áldozzák.

 KÖZSÉGI MEZŐGAZDASÁGFEJLESZTÉSI ALAP

 Zenta lakosságának jelentős része valamilyen módon kötődik a mezőgazdasághoz és az állattenyésztéshez. A velük való törődés, önfenntartó és családfenntartó képességeik megerősítése ezért egyenértékű célkitűzés a vállalkozók támogatásával. Az évek óta sikeresen működő Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap kiváló példa arra, hogy a köztársaságinál kisebb közigazgatási szinteken is lehet tenni a gazdálkodók, gazdaságok támogatása érdekében. Célunk ezért a Községi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap létrehozása, amely hasonló alapokon működne, mint a tartományi példa, illetve, mint a fentiekben leírt Községi Vállalkozásfejlesztési Alap.

Szilárd meggyőződésünk, hogy pártállástól függetlenül a mindenkori zentai önkormányzat kiemelt kötelessége mindent megtenni annak érdekében, hogy a község területén élő és dolgozó gazdák és termelők tudjanak dolgozni és el is tudják adni terményeiket. Stratégiai célunk ezért az, hogy a Zenta község területén található, megművelhető gazdasági földterületek elsősorban a Zenta községi gazdák által legyenek megművelve.

 zentai_mezgaz.jpgTovábbi céljaink a helyi önkormányzattal kapcsolatban:

  • ügyfélbarát és hatékony önkormányzati hivatal kialakítása,

  • községi, nemzetek közötti bizottság létrehozása, annak érdekében, hogy a Zenta jövőjét érintő minden fontos kérdés megvitatásába bevonjuk a nem magyar ajkú lakosságot is, a községi konszenzus megteremtése érdekében.

Amennyiben ezek a lépések megtörténnek, akkor van remény arra, hogy a gazdasági spirál megfordul, és ezentúl nem lefelé húz, hanem felfelé növekszik: több munkavállaló = nagyobb költségvetés = jobb életminőség. Ebben az esetben remélhetjük azt, hogy a zentai polgárok jobb életminőségét szolgáló célkitűzéseink meg is valósulnak, és nem maradnak meg a papírra vetett vágyálom szintjén. Ezek a célkitűzések a következők:

 SZILÁRD ÚTBURKOLAT MINDEN UTCÁRA!

 A Zenta községhez tartozó mindegyik helyi közösségben (de különösen a Kertekben) még mindig sok olyan utat, utcát találhatunk, amely nem méltó a 21. század emberéhez. Csapadékos időjárás esetén az ezekben az utcákban élő emberek gyakran hetekig, akár hónapokig csak úgy mehetnek munkára, bevásárolni stb., hogy évszaktól függetlenül csizmát húznak, vagy nyakig sárosak lesznek. Zenta infrastruktúrája szempontjából sok helyen még mindig megoldatlan a szennyvízhálózat, vagy a vízelvezető árkok kérdése is, ami tovább rontja az érintett lakosok életminőségét. Célunk ezért az infrastrukturális beruházások növelése, ezen belül pedig kiemelten vállalt célunk, hogy az elkövetkező hat év során minden zentai utca kapjon szilárd útburkolatot.

 OKTATÁS

 Rohamosan változó és modernizálódó környezetünkben a fiataljaink más kultúr- és információs közegben nőnek fel, mint az előző generációk. Oktatási rendszerünk ezzel nem minden esetben tud lépést tartani. A lemaradás gyakran az anyagi fedezet hiányában keresendő, bizonyos mértékben pedig a pedagógiai munka nem megfelelő szintjében. A pedagógusok társadalmi megitélése rohamosan csökken, a tanári pálya már nem hivatás. A kontraszelekció intézményesített formájának köszönhetően olykor bizonyítható, hogy csorbát szenved az oktatás színvonala.

A differenciált oktatásról (amelynek a lényege, hogy nem feltétlenül ugyanazt és nem feltétlenül ugyanúgy tanítjuk minden tanulónak) szóló törvények a nyugati mintákat követik, miközben ehhez nincsenek megfelelő szakembereink. A tanítók feladata bővült olyan tennivalókkal, amelyekre sem képzettségük, sem lehetőségük nincs. Célunk ezért Zentán egy szakemberekből álló csoport (gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, gyermekorvos, szociális problémákkal foglalkozó szakember stb.) létrehozása, amely segítené a sajátos nevelést igénylő gyerekek felzárkóztatását, ezzel tehermentesítve a tanítónők munkáját.

 MŰVELŐDÉS, SZELLEMI ÉS MŰVÉSZETI ÉLET

 Zenta térségünk szellemi és művelődési életének egyik fontos központja, amire büszkék okkal lehetünk. De joggal csak akkor, ha őszintén, legjobb meggyőződésünk szerint támogattuk, nem csak hivatkozásnak használtuk.

zentai_muvelodes.jpgAz igények, amelyeket a kultúra kielégít, párton túlian. Akik formálják, nem okvetlenül állnak egyazon oldalon. Zenta művelődési, szellemi és művészeti élete olyan ügy, amelyet minden életigenlő irányzat támogat.

Városunk a régióra is kisugárzó közművelődési, illetve közművelődési jelentőséggel is rendelkező intézményrendszerrel rendelkezik, amelynek nem pusztán fenntartása, de fejlesztése, korszerűsítése is felelősségteljes feladat, a benne folyó munka feltételeinek megteremtése kötelesség. A kulturális produkció közönségrendezvények, tudományos és művészeti események, színházi bemutatók, kiadványok stb. hosszú sorából áll. A gazdag kínálat egy jelentős hányada civil kezdeményezésre jön létre, aminek támogatására a község igen szerény összeget fordít (1,5 millió dinár, ami egy jobban fizető munkahelyen dolgozó középkáder bruttó másfél éves bére). A legkisebb befektetéssel és a legnagyobb várható haszonnal egy olyan kulturális menedzsment kialakítása járna, amely szerepet játszhatna abban, hogy az önkormányzati támogatáshoz külső (regionális, országos, Eu-s) pályázati támogatásokat tudjunk idevonzani, s ehhez a meglévők mellé olyan kulturális keretprogramokat kellene létrehozni, amelyek felkelthetik a kultúrafogyasztóké mellett a szélesebb (regionális, országos és Eu-s) támogatói érdeklődést is.

A kulturális produkció fenntartása érdekében megkerülhetetlen kérdés a fiatalok kultúrafogyasztóvá nevelése is, amelynek megközelítése a korosztály szabadidőfelhasználásán át vezet (korábbi zentai példák erre: Ifjúsági Művelődési Központ, Altero).

Célunk mindenek előtt ennek a pezsgő és sokszínű kulturális életnek a fenntartása és lehetőség szerinti továbbfejlesztése. Sajátságos és egyedi színfoltja ennek a sokszínűségnek a Zentai Magyar Kamaraszínház és a Miroslav Antić Kamaraszínház tevékenysége, ezért kiemelt célunk mindkét társulat biztonságos működésének támogatása.

 SZOCIÁLIS VÉDELEM

 Az országra és térségünkre egyaránt jellemző általános demográfiai problémák Zentát is sújtják: a lakosság egyre inkább elöregedik, a munkaképes korosztály jelentős része külföldön vállalt munkát, ennek következtében pedig egyre több a magányos idős ember és a darabjaira hullott család. Az állami szociális intézményrendszer egyre kevésbé tud megbírkózni a tornyosuló gondokkal és ellátni feladatait. Célunk ezért, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a szociális jellegű civil kezdeményezésekre, és létrehozzunk egy család- és ifjúságsegítő központot, valamint a Vajdaságban már meghonosodott Lurkó-házakhoz hasonlatosan egy olyan közösségi központot, amelyben a megfelelő szakemberek és pedagógusok rendszeresen tudnának foglalkozni a szociálisan hátrányos helyzetű és megkülönböztetett figyelmet igénylő tanulókkal az iskolai oktatás után.

 SPORT

zenta_sportcsarnok.jpgMéltánytalanul háttérbe szorított mindennapi hősei városunknak a sportolók. A zentai sportolók nem csupán Vajdaságba és Szerbiába, hanem igen gyakran egész Európába és a világba is elviszik városunk jó hírnevét, az pedig, amit a Zentai Asztalitenisz Klub női csapata véghezvitt, valószínűleg évtizedekre visszamenően példa nélküli az egész ország sporttörténetében: tíz egymást követő évben kilenc alkalommal szerezték meg az országos bajnoki címet! Ezzel párhuzamban a 2016-os zentai költségvetés mindössze 300 ezer dináros támogatást irányoz elő az élsportolók számára, ami a teljes költségvetés 0,0033 százaléka! Célunk ezért városunk élsportolóinak nagyobb társadalmi és anyagi megbecsülése, valamint a sportra szánt eszközök esetében egy átláthatóbb és igazságosabb rendszer kidolgozása.

 NÉPKERT

 Városunk egyik legnagyobb gyöngyszeme, és egyben legnagyobb szégyene a Népkert. A 2015-ben felavatott Sportcsarnok új vonzerőt jelent és új lehetőségeket teremt a város legnagyobb zöldövezetének turisztikai kihasználása szempontjából. Ugyanakkor felelőtlenségnek tartanánk jól hangzó, de minden realitást nélkülöző választási ígéreteket tenni a Népkert felvirágoztatására és rendbetételére. Célunk ezért egy olyan szakmai csoport megalakítása, amely feltérképezi a Népkert jelenlegi állapotát és javaslatokat dolgoz ki annak rendbetételére vonatkozóan.

 TORNYOS

 Megkérdeztük tornyosi polgártársainkat, ők mit tartanak települések legsürgetőbb megoldásra váró gondjainak, és válaszaikból az derült ki, hogy a legfontosabbnak az utak szilárd útburkolattal történő lefedését, a közbiztonság növelését, valamint az új munkahelyek teremtését látják. Az is kiderült, hogy Tornyoson gondok vannak az ivóvíz minőségével, és sajátságos tornyosi problémaként jelentkezett a szakmai továbbképzés igénye. Célunk ezért a tornyosiak helyi törekvéseinek támogatása, az ivóvíz minőségének javítása, valamint a kihelyezett szakképzés megvalósítása, akár az állami oktatási intézmények, akár a civil szféra bevonásával.

 FELSŐHEGY

Megkérdeztük felsőhegyi polgártársainkat, ők hogy látják településük jövőjét, és miben van a leginkább szükségük segítségre. Válaszaikból kiderült, hogy továbbra is megoldatlan Felsőhegy évtizedekre visszamenően egyik legnagyobb gondja, a folyamatos áramellátás, a gyakori, naponta többszöri áramkiesés pedig folytonosan rongál minden, hálózatra kapcsolt elektromos készüléket. További probléma a falu nem megfelelő minőségű vízellátása, valamint az utak állapota és a szennyvízelvezető hálózat hiánya. Célunk ezért a felsőhegyi áramellátás kérdésének rendezése, és az üledékes ivóvíz minőségének javítása.

 BOGARAS

 Megkérdeztük bogarasi polgártársainkat, szerintük mit kellene elsőként megoldani a településükön, és válaszaik alapján megállapítható, hogy gondjaik nagymértékben azonosak a községhez tartozó többi falu problémáival: a közutak elhanyagolt állapota, a munka hiánya, és ennek következtében a fiatalok elvándorlása, a falu elöregedése. Célunk ezért olyan kistermelői közösségek létrehozása a faluban, amelyek közös fellépéssel a piacon eredményesebben tudják értékesíteni terményeiket, és ezzel elősegítik a főként mezőgazdaságból élő település gazdasági megerősödését.

 KEVI

 Megkérdeztük kevi polgártársainkat is, az ő településükön mik a legnagyobb gondok. A legtöbben a településen belüli közutak állapotára panaszkodtak, és ennek megfelelően az úthálózat fejlesztését tartják a legfontosabb fejlesztésnek. Többen is szóvá tették a rossz közbiztonságot, válaszaik alapján pedig a következő speciális helyi igények merültek fel: közösségi termék fejlesztése, illetve a rászoruló magánemberek házainak rendbetétele. A kapott válaszok alapján egyértelműnek tűnik, hogy kevi polgártársaink elégedetlenek a jelenlegi egészségügyi ellátás színvonalával. Célunk ezért az egészségügyi ellátás színvonalának javítása Keviben, illetve a Tornyosról Kevibe vezető bekötőút rendbetétele.

 Kedves zentaiak! Polgártársak!

Mint az a fentiekből is látható, rengeteg tennivaló, megoldásra váró gond áll előttünk. De természetesen mindezt csak együtt és közösen valósíthatjuk meg, úgy, hogy folyamatos párbeszédet folytatunk minden zentai polgártársunkkal, nemi, nemzeti és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. Csakis így valósíthatjuk meg legfontosabb célkitűzésünket, azt, hogy

 

ZENTÁRÓL ZENTÁN DÖNTSÜNK!

 

Szólj hozzá

Programunk