2018. jún 20.

Zsoldos Ferenc: „Magyar” érdekképviselet?

írta: Emem1967
Zsoldos Ferenc: „Magyar” érdekképviselet?

mm11.png

Sajnos emlékezetes dátum marad 2018. június 19-e a délvidéki magyarság életében, hiszen ezen a napon nem csak a mi kis zentai képviselő-testületünk ülésezett, hanem a tartományi is, ahol a legerősebb magyar pártnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek a képviselői is megszavazták Vajdaság ünnepnapjává november 25-ét, a délvidéki magyar közösség egyik legnagyobb gyásznapját. Úgy néz ki, hogy még mindig van lejjebb, bármilyen hihetetlen, de a nemzeti érdekek rugalmas képviselete ezek szerint végtelen elasztikusággal bír egyes személyeknél. A gond csak az, hogy ezek a személyek bírják a délvidéki magyar közösség többségi támogatását, ami pedig a közösség állapota kapcsán is ijesztő jelzőnek tűnik.

notv.jpg

De maradjunk Zentánál, ahol ezen a napon szintén egy média-sötétségbe burkolózott képviselő-testületi ülés volt. A média képviselői ugyan jelen voltak, de már a második ülés kapcsán sem volt élő tévé-közvetítés.

Ha megnézzük a fenti tartományi döntést, akkor nem véletlen az, hogy a VMSZ nem kívánja, hogy a polgárok követni tudják a párt tevékenységét. Hiszen lassan lehull róluk az álarc, a nemzeti trikolórra festett arc mögül egyre jobban elősejlik a kiüresedett érdekemberek torz tekintete.

Egyébként a tévéközvetítés megvonásával egy legalább tíz éves zentai gyakorlatot szüntettek meg (az első években csak felvételről, négy éve pedig élő közvetítés is volt az ülésekről).

Az ülés kezdete e nyilvánossági kérdés körül folyt, amely során Stojkov Igor titkár még arra a kijelentésre is vetemedett, hogy a képviselőknek még fényképezniük sincs joguk az ülésen. Erre több képviselő is tüntetőleg fényképezni, majd videó-felvételeket kezdett készíteni a mobiltelefonjával.

letoltes.png

Balo Tatjana elnök már jóval megértőbb volt, szerinte használható a mobiltelefon e célra, csak le kell halkítani, hogy ne zavarja e cseledet a többi képviselőt. Miután e kérdés rendeződött, hozzá láthattunk az érdemi munkának is.

Az első érdemi napirendi pont a 2017-es zárszámadásról szólt, ahol a legtöbb vita a 2017-es költségvetésben eredetileg szereplő, majd onnan kivett kevi útról szólt. Az elnök asszony elég hektikus volt, mert valakinek megengedte, valakinek nem engedte a témáról való hozzászólást. De előbbre nem jutottunk, mert a községi vezetés egy szót nem volt hajlandó ezen általuk tervezett úttal kapcsolatban elárulni. Ez egy újabb nagy átverésnek néz ki az egyszerű, jelen esetben a kevi polgárok számlájára

 A Hófehérke Óvoda alapító rendeletének módosítása már a gyakorlatban mutatta meg, hogy mit is jelent majd a napokban elfogadandó, nemzeti tanácsokról szóló törvény jövőbeli működése. A korábbi szabályozásnak a lényege az volt, hogy az intézmény igazgatójának a megválasztásakor az igazgató-bizottságnak előzetes jóváhagyást kellett kérnie a Magyar Nemzeti Tanácstól, vagyis az MNT beleegyezése nélkül nem lehetett igazgatót választani. Az új szabályozás szerint az MNT-nek ebben a kérdésben már csak véleményezési jogköre van, amit az igazgatót kinevező minisztérium teljesen figyelmen kívül is hagyhat.

Ez egyértelmű visszalépés a kisebbségi jogok területén, de erre Perpauer Attila, aki igazi polihisztor, hiszen a zentai Községi Tanács tagsága mellett az MNT Közoktatási Bizottságának az elnöke, teljes mellszélességgel magyarázta, hogy az új törvényi szabályozás szerint még bővültek is a kisebbségi jogaink.

Végtelenül szomorú és felháborító jelenség, hogy a vezető magyar politikusaink nem hogy keményen küzdenének a magyar érdekekért, hanem még ők magyarázzák meg azt a népüknek, akikért harcolniuk kellene, hogy a kevesebb több, s milyen jó ez nekik. Milyen sorsa lesz itt a magyar közösségnek, ha ilyen szintre süllyedtek a politikai vezetői?

A hatalmas elvándorlás miatt így is már idő kérdése, hogy meddig maradunk meg létszámban életerős közösségként, de ez a meghunyászkodás és meghasonlás belülről fogja kioltani a közösségi életerőt és élni akarást.

maxresdefault.jpg

Az óvoda alapító okiratának tervezett módosítását végül a VMSZ és az SZHP képviselői egyhangúlag megszavazták, míg az MM, a VMDK és az MPSZ képviselői ellene szavaztak.

 A Szociális Védelmi Központ 2017-es jelentése szintén érdekes napirendi pontnak ígérkezett, mivel ez az intézmény már többször problémaként jelentkezett a képviselő-testület munkájában, hiszen lassan már két éve nem kapunk választ olyan fontos kérdésekre, hogy milyen az intézményen belül az ott dolgozók magyar nyelvismerete, illetve az intézmény milyen szerepet játszik az egyes politikai választásokon.

1046621_ljubica-nikolic-verikios-v_d_direktorka-centra-za_ls.jpg

Megdöbbentő volt azonban Ljubica Nikolić Verikios igazgatónőnek az a cselekedete, hogy nem jött el, s nem is küldött senkit sem az ülésre (a kkt-n való legutóbbi megjelenésén is csak önfeledten nevetgélt, de a feltett kérdésekre nem válaszolt).

A feltett kérdésekre így Lőrinc Csongor, a Községi Tanács szociális ügyekkel megbízott tagja válaszolt. A magyar nyelvismeret kapcsán elmondta, hogy

1 személy tud magyarul az ügyfelekkel kommunikálni, ami az intézmény összesen 8 munkavállalója kapcsán mindennek mondható, csak elfogadhatónak nem.

Pláne Zentán, ahol a lakosság 85 %-a magyar, s az intézmény ügyfélköre sajnos még nagyobb arányban is az.

Az igazgatónő fenti, elfogadhatatlan viselkedése ellenére is a jelentést a VMSZ és az SZHP képviselői egyhangúlag megszavazták, míg az MM, a VMDK és az MPSZ ellene szavazott.

Sok kisebb ügy mellett az ülés végül, közel 5 órás munka után, véget ért. Kis testület a zentai, de sajnos úgy néz ki, hogy a folyamatok minden szinten ugyanazok. A hatalmon lévő magyar politikusok elsősorban megmagyarázni akarják saját népüknek a többségi szerb nemzet döntéseit és térnyerését, de még véletlen sem kívánják felvenni a kesztyűt, s nem hajlandóak küzdeni a saját népük közösségi érdekeiért.

Szólj hozzá