Kedves Olvasó!

Nem, nem, dehogy gondoljuk, hogy mikszáthi magasságokba tudnánk emelkedni! Hol vagyunk mi az ő parlamenti karcolataitól… Még Kossuth  országgyűlési tudósításaival sem kívánjuk felvenni a versenyt. Csak egyszerűen mi, a Magyar Mozgalom zentai képviselői, gondoltuk, nyitunk egy kis ablakot a frissen festett zentai városháza dísztermére, hogy azon keresztül be lehessen kukucskálni, mi is történik ott, amikor tanácskoznak a helyi képviselők, szép újságírói zsargonban, amikor „ülést tart a kkt”. Elvégre, önök választottak bennünket…

Mostantól kezdve tehát a Mozgalom egy-egy képviselője meséli majd el önöknek, mi is történt a zentai „parlamentben”, és hogy is élte ő át mindazt, ami ott történt.

Kezdjük!

No news, good news

Hatodik rendes, és egyben – afféle, mindenki számára váratlan fordulatként – hetedik, rendkívüli ülését tartotta a zentai képviselő-testület szerdán, 2016. augusztus 31-én.

Közvetlenül az ülés kezdete előtt kaptuk kézhez azt a javaslatot, amely a nyilvános parkolókról szóló rendeletet módosítaná és egészítené ki. Amennyire ezt a javaslat indoklásából ki lehet hámozni, a beterjesztő szándéka az volt, hogy sürgősségi eljárásban, még az idei városnapi ünnepségsorozat előtt teremtse meg a jogi lehetőséget arra, hogy a városközpontot lezárják, és oda csak napi jegy megvásárlása esetén lehessen behajtani bármilyen gépjárművel. Ettől a szándéktól azonban maga a beterjesztő állt el: Lőrinc Csongor, a községi tanács egészségüggyel és szociális védelemmel megbízott tagja a javaslattevő nevében még az ülés kezdete előtt visszavonta az indítványt, azzal az indoklással, hogy úgy érzik, egy ilyen döntést alaposabban át kell gondolni és elő kell készíteni. No news, good news – mondja az angol, azaz, az a jó hír, ha nincs hír.  A zentaiak, és egyáltalán, a városnapi ünnepségre bárhonnan gépkocsival érkezők tehát ilyen értelemben megnyugodhatnak: nem kell majd emelt díjas parkolást fizetniük az ünnepségsorozat ideje alatt.

Az ülés napirendi pontjainak zöme a két önkormányzati alapítású közvállalat, a Kommunális-lakásgazdálkodási Közvállalat és az Elgas köré csoportosult.

A Kommunális KV tavalyi teljesítményéről és idei terveiről Bodó József igazgató tartott korrekt beszámolót. Beszámolója szerint a közvállalat nyereséggel zárta a tavalyi évet, ebből a korábbi évek könyvelési veszteségeinek egy részét is le tudták fedni, az esetükben is érvényes létszámstop miatt a foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, jelenleg 124-en dolgoznak a vállalatban, az átlagfizetés pedig 32.800 dinár.  Ami (folyamatos) gond, az a lakossági számlák megfizettetése. Több, mint 36 millió dinárral tartozunk mi, zentaiak a Közvállalatnak, és ha lehet egyáltalán ezzel kapcsolatban jóindulatú tanácsot adni, akkor az az, hogy akinek az élethelyzete úgy alakult, hogy már több, mint 3 hónapos tartozást halmozott fel a közművek iránt, akkor az a felszólítás kézhezvétele után keresse fel a Közvállalatot, és lehetőleg egyezzen ki velük, hogyan, milyen ütemben tudná rendezni az adósságát. Az ennek elmulasztása esetén bekövetkező bonyodalmak ugyanis még drágábbak: végrehajtó jön a házhoz, végzést hoz, és az ügy a bíróságon fog kikötni.

Sajnos pont fordított a helyzet a másik zentai közvállalat, az Elgas esetében. A 27 munkavállalót foglalkoztató vállalatban a tavalyi veszteség több, mint 14 millió dinár. A veszteség alapvető okai: mesterségesen visszatartott árak, az elavult városi hővezetékekben keletkező veszteség (a szakemberek szerint az energia mintegy 25-30%-a egyszerűen „kiszökik” a csöveken), valamint – már megint! – a megfizettetési nehézségek. A Lőrincz László pénzügyi vezető által közölt adat sajnos nem túl hízelgő képet mutat rólunk, zentaiakról: a mintegy 2 ezer fogyasztó közül 900-nak (azaz 45%-nak!) kellett fizetési felszólítást kézbesíteni idén áprilisban, azaz a fűtési idény végén!

Mivel már beléptünk a szeptemberbe, és mivel a cukorgyár körül kialakult helyzet olyan, amilyen, az érintett zentaiakat persze egyre jobban foglalkoztatja a kérdés: mi lesz az idén a távhőszolgáltatással? Egyáltalán: lesz-e? Ez a kérdés az Elgasszal kapcsolatos napirendi pontok körüli vita során is felmerült, de később képviselői kérdés formájában is elhangzott. Amit hivatalosan lehet tudni, azt Varga Viktortól, a Községi Tanács gazdasággal és mezőgazdasággal megbízott tagjától lehet: az a terv, hogy az Elgas bérbe veszi a hőerőművet a cukorgyártól, és idén így oldják meg a fűtést a téli hónapokban. Ennek a tervnek a megvalósulását szolgálta egyébként az utolsó napirendi pont, amelyben a testület úgy módosította a kommunális tevékenységről szóló rendeletét, hogy az Elgas Közvállalat tevékenységi körébe ezentúl ne csak a hőenergia szállítása, hanem annak előállítása is beletartozzon. Habár számtalan kifogás, észrevétel, fenntartás és kritika elhangzott a téma kapcsán, érdekes módon nem csupán az ellenzéki padsorokból, hanem a hatalmi koalíció oldaláról is (miért nincs „B” terv, miért nincs az anyaghoz semmilyen elemzés, adat, részletes terv, hogy halad a Wind Vision tervezett beruházása stb.), a javaslat végül ellenszavazat nélkül, de több tartózkodás mellett „átment”, épp azért, hogy legalább ezt az utat és lehetőséget adjuk meg az Elgasnak, és végső soron a zentai lakosoknak.

Érdekes módon a legnagyobb vita ott robbant ki, ahol az talán a legkevésbé volt várható. Közeleg a város napja, a képviselő testület – elvben – szép feladatai közé tartozik, hogy ilyenkor döntsön többek között Zenta díszpolgárának személyéről is, ami egy inkább ünnepélyes, mintsem verejtékes napirendi pontnak ígérkezik. Félreértés ne essék – innen is üzenjük dr. Bálint Bélának, a Szerb Akadémiai Tudományok és Művészetek levelező tagjának, aki szeptember 11-én majd teljesen megérdemelten veheti át a város legmagasabb rangú kitüntetését, és ennek megérdemeltségéről tanúskodott a tartózkodás és ellenszavazat nélküli egyértelmű döntés is – szóval, nem a jelölt személye adott okot a vitára.

Először is, maga a hivatalos javaslattevő, a polgármester nem volt ott, hogy személyesen is előterjessze és megindokolja a legmagasabb rangú kitüntetésre vonatkozó javaslatát, ami kissé érthetetlen. Másrészt Rácz Szabó László, a Zenta a zentaiaké! képviselőcsoport vezetője egy érdekes történettel állt elő. A napirendi ponthoz csatolt anyag szerint ugyanis eredetileg négy civil szervezet tette meg a dr. Bálint Bélára vonatkozó javaslatát a polgármester felé, még július 25-én. Ezzel szemben Rácz Szabó az ülésen azt állította, hogy az ott olvasható indoklás egy az egyben az ő szövege és indoklása, amelyet csak augusztus 3-án adott át! Más szóval: valaki ellopta tőle a szövegét, ráadásul egy héttel azelőtt, hogy ő azt megírta volna! – állítja a képviselő. Vagyis: valami, valahol itt biztosan nem stimmel.

Mivel valami szemlátomást nem stimmel, javaslatot tettem egy alkalmi bizottság felállítására, amely kivizsgálná, mi is történt valójában. A hatalmi koalíció pedig ezúttal gyorsan – és jól! - reagált: rövid konzultáció után elfogadta a bizottság felállítására vonatkozó javaslatot (ami, a dolgok természeténél fogva ellenzéki javaslatnak számított), másrészt, az új kkt működése óta először azt is lehetővé tette, hogy a bizottságban az ellenzéki képviselők legyenek többségben, és hogy a bizottság elnökét is az ellenzék adja. (Egyébként ennek a bizottságnak a kinevezéséről szólt a közvetlenül az előző ülés befejezése után összehívott hetedik, rendkívüli ülés).

Ez már kezd egy kicsit hasonlítani az európai politikai kultúrára.

A folytatást meg majd meglátjuk.